Kárpát-medencei
fajok digitális
képgyűjteménye

Deklaráció

A környezetről és fenntartható fejlődésről a Kárpátok térségében és a Duna-medencében
Bukarest, 2001. április 30.

Mi, a Környezet és fenntartható fejlődés a Kárpátok térségében és a Dunamedencében Csúcstalálkozón résztvevő államok .Állmfői és Magasrangú Képviselői,

Szem előtt tartva az 1972. évi ENSZ Emberi Környezet Konferencia Stockholmi Deklarációját és az 1992. évi ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia Riói Deklarációját,

Hangsúlyozva a nemzetközi közösség által a fenti és rákövetkező konferenciákon vállalt politikai és jogi kötelezettségek teljesítésének fontosságát, különösképpen pán-európai viszonylatban,

Tudatában annak, hogy a Riói Deklarációban foglalt kötelezettségeknek és az Agenda 21 végrehajtásának a 2002. évi johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világ Csúcson előirányzott tízéves áttekintése és értékelése kivételes lehetőséget teremt további akciókhoz a fenntartható fejlődés XXI. századi kihívásainak megfelelő nemzetközi együttműködés erősítésére,

Abban a rneggyőződésben, hogy ezen cél eléréséhez az összes :kárpáti és dunai ország részéről újult erőfeszítésekre van szültség a regionális szolidaritás jegyében,

Támogatva a közös, ám differenciált felelősség elvét a környezet és a természeti erőforrások kezelésében úgy, hogy ez előmozdítsa a jelenlegi és a jövőbeni nemzedékek javát szolgáló fenntartható fejlődést,

Felismerve azt, hogy a Kárpátok térsége kivételes szépségű és ökológiai értékű természeti kincs, a biológiai sokféleség tárháza, nagy folyamok forrásvidéke és Európa legnagyobb érintetlen erdősége,

Elismerve továbbá a Duna folyó és mellékfolyói, mint többcélú hasznosítású és többfunkciójú európai folyamok különleges gazdasági és szociális jelentőségét; továbbá ökológiai értékét számos vadonélő állat- és növényfaj természetes élőhelyenként,

Felismerve azt, hogy a biológiai sokféleségnek a World Wide Fund for Nature (WWF, Természeti Világalap) által végzett világméretű tudományos felmérése a Kárpátokat és a Duna-deltát a világ két legjelentősebb ökorégiójaként azonosította, amelyek bolygónk Iegkiemelkedőbb és megkülönböztetett biológiai erőforrásainak reprezentatív választékával rendelkeznek,

Tudatában annak, hogy a Kárpátok és a Duna-medence természeti erőforrásainak védelmére, gondozására és fenntartható kezelésére irányuló erőfeszítések nem érhetik el céljukat egyetlen ország által és regionális együttműködést igényelnek,

Hangsúlyozva, hogy a környezet védelmét és a fenntartható fejlődést célzó együttműködés elősegíti a térség stabilitására és békéjére irányuló törekvéseket,

Méltatva a nemzetközi, regionális, nemzeti és helyi szinten kifejtett erőfeszítéseket az együttműködés előmozdítására és támogatására a természeti értékek és erőforrások gondozása és védelme érdekében,

Felismerve azt, hogy a Kárpátok térsége és a Duna-medence népei különféle hagyományokat és tevékenységeket ápoltak és fejlesztettek tovább, amelyek elősegítették a természeti erőforrások fenntartható fejlesztésének megalapozását térségben,

Elismeréssel adózva az ENSZ és szakosított intézményei, különösen az UNEP, UNDP, EGB, valamint más nemzetközi szervezetek felé a délkelet-európai országoknak nyújtott támogatásért konkrét programok és projektek formájában, továbbá a balkáni konfliktusok környezetre és emberi településekre ható következményeinek felméréséhez nyújtott segítségért,

Úgy ítélve meg, hogy az intézményfejlesztés és egyéb tevékenységek az oktatás, társadalmi részvétel és környezeti tudat területén a térség fenntartható fejlődésének lényeges követelményeit képezik,

KINYILVÁNÍTJÁK szándékukat az alábbiak ösztönzésére és támogatására:

1. (a) Nemzetközi és regionális együttműködés a természeti értékek megóvása és helyreállítása, úgyszintén a környezetállapot javítása, érdekében a Kárpátok térségében és a Duna-medencében,

(b) Regionális erőfeszítések és konkrét intézkedésen a fenntartható fejlődés közös ügyében,

(c ) Regionális, bilaterális, nemzeti és helyi kezdeményezések a természettel való harmonikus együttélésre a Kárpátok és a Duna térségében,

(d) A környezeti szempontok gazdasági és társadalmi fejlesztésbe történő integrálását szolgáló fejlesztési politikák és programok közös értékelése káros hatások kiküszöbölésére költségkímélő módon a piaci megoldások hatásának növelésére,

(e) A magánszektor, a kormányzati intézmények, kutatási és oktatási intézményelv, valamint nem-kormányzati szervezetek partnerségének előmozdítása konstruktív :párbeszédben a természetvédelem és fenntartható fejlődés gyakorlati módozatairól,

(f ) Együttműködés az érdekhordozókkal és az érdekcsoportok között, az állami és magánszféra partnersége az Aarhusi Egyezmény elveinek megfelelően,

(g) Regionális együttműködés a vonatkozó ENSZ-egyezmények, különösen az Éghajlatváltozási Keretegyezmény és a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény (Rio de Janeiro, 1992) céljainak elérése érdekében,

(h ) A szennyezések megelőzését és csökkentését, a biológiai sokféleség megóvását, a környezeti vészhelyzetek elkerülését és csökkentését célzó két- és sokoldalú környezetvédelmi egyezmények végrehajtásának erősítése,

(i) Együttes tevékenységek a délkelet-európai ,;Regionális Környezeti Helyreállítási Program" (Rerep) keretében a Stabilitási Egyezmény égisze alatt,

2. (a) A Kárpátok térségének védelmét és fenntartható fejlődését szolgáló új kormányközi regionális eszközök megteremtését célzó céltevékenységek, különös figyelemmel 2002-ben az ENSZ Hegységek Nemzetközi Éve rnegünneplésére és a „Környezetet Európának" Miniszteri Konferenciára (Kijev, 2003),

(b) Új utak és eszközök a Kárpátok térségében a fenntartható fejlődés integrált és részvételen alapuló megközelítésére, az ipar, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés, kulturális örökség, energia, bányászat és közlekedés specifikus kérdéseinek regionális szintű kezelésével, együttműködésben a nemzeti érdekcsoportokkal, a magánszférával és nemzetközi szervezetekkel, felmérve ezen tevékenységek környezeti hatásait és közös megoldásokat alakítva ki a környezeti kihívásokra,

3. (a) A Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) tevékenysége, egyebek között a Vízgyűjtő Fejlesztési Terv kidolgozása az EU Víz Keretirányelvével összhangban,

(b) A Közös Akcióprogram (JAP) és a Közös Platform (Szennyezéscsökkentési nemzeti politikák fejlesztési irányelvei és akciók) végrehajtása,

(c ) További együttműködés az Alsó-Dunai Zöld Folyosó ügyében az árterek, vizes élőhelyek és természetes erdők megfelelő védelmének és rehabilitációjának biztosítása érdekében, a Ramsari Egyezmény végrehajtásának előmozdítására,

4. (a) Az európai és nemzetközi politikákkal egybehangzó regionális és nemzeti stratégiák a környezet és a természet védelmére és a fenntartható fejlődésre,

(b) Kedvező feltételek teremtése a jobb együttműködésre a technológia transzfer, környezettudomány és -technológiák terén, különösen az innovatív energiahatékonysági és környezetbarát technológiák .fejlesztése és terjesztése érdekében,

(c ) Pénzügyi források mozgósítása a környezetvédelmet és fenntartható fejlődést célzó projektekre és programokra a Kárpát- és a Duna- medencében és a meglevő mechanizmusok, különösen az EU pénzeszközök és a GEF kiaknázása ezekre a célokra,

(d) A magánszektor bevonása a környezeti problémák kezelésébe az információkhoz, pénzügyi forrásokhoz, a megfelelő igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés elősegítésével,

5. A Kárpátok térségében és a Duna-medencében folyó együttműködés meglevő keretek közötti jelentős javítása fontosságának hangsúlyozása, amely együttműködés számottevően hozzájárul a „Környezetet Európának" folyamat regionális jellegének erősítéséhez,

6. A jelen Deklaráció és ebben foglaltak megvalósítása első eredményeinek bemutatása a „Rio+10" ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián 2002-ben Johannesburgban.

Melléklet

A Környezet és fenntartható fejlődés a Kárpátok térségében és a Duna­medencében Csúcstalálkozón résztvevő államok ÁIlamfői és Magasrangú Képviselői

REXHEP MEIDANI úr, Elnök, az Albán küldöttség vezetője

ZIVKO RADISIC úr, Elnök, a Bosznia-hercegovinai küldöttség vezetője

PETAR STOYANOV úr, Elnök, a Bolgár küldöttség vezetője

STJEPAN MESIC úr, Elnök, a Horvát küldöttség vezetője

BORIS TRAJKOVSI úr, Elnök, a Macedón küldöttség vezetője

VLADIMIR VORONIN úr, E1nök, a Moldovai küldöttség vezetője

ION ILIESCU úr, Elnök, a Román küldöttség vezetője

RUDOLF SCHUSTER úr, Elnök, a Szlovák küldöttség vezetője

LEONID KUCSMA úr, Elnök, az Ukrán küldöttség vezetője

TURI-KOVÁCS BÉLA úr, a Környezetvédelmi Miniszter, a Magyar küldöttség vezetője

JOLANTA SZYMANEK-DERESZ úrhölgy, Államtitkár, az Elnöki Hivatal vezetője, a Lengyel küldöttség vezetője

VLADIMIR JOVANOVIC úr, a Szövetségi egészségügyi és szociálpolitikai Miniszter helyettese, a Jugoszláv küldöttség vezetője

HEINZ SCHREIBER úr, Főigazgató, Szövetségi mezőgazdasági, erdészeti, környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium, az Osztrák küldöttség vezetője

JAROMIR PLISEK úr, Bukaresti Nagykövet, a Cseh küldöttség vezetője

Vissza a lap tetejére